II.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei.

Hagyományos emelt szintű tantárgyaink: a testnevelés és a vizuális kultúra , 5. évfolyamtól kezdődően az idegen nyelv (angol – német) emelt óraszámban. Ezen osztályokat tehetséges tanulóink számára indítjuk, illetve a még magasabb színvonal elérése a cél.

Az SNI és  BTMN gyerekek szakvizsgálata, kiszűrése folyamatos a Szakértői Bizottságok és a Pedagógiai Szakszolgálatok munkatársai segítségével. Iskolánkban majdnem minden osztályban vannak olyan gyerekek, akik a  fenti kritériumoknak megfelelnek.

A magas létszámú osztályokban az adaptív tanulásszervezéssel még jobban biztosítjuk egyéni fejlődésüket.

Alsó tagozaton a néphagyomány tantárgy célja a személyiségfejlesztés és a manuális készség fejlesztése. A népi hagyományok felelevenítése, megőrzése játékos keretek között lehetőséget ad az érdeklődés szinten tartására; népi játékok, népdalok tanításával a zenei kultúra fejlesztésére. Természetes anyagokból /búza, kukorica, agyag, stb./ népi tárgyak készítése során kipróbálhatják alkotó fantáziájukat a gyerekek, fejleszthető kreativitásuk, az alkotó tevékenységük értékes személyiségjegyek megerősítését segítik elő, a gyakorlati munka gyors sikerélménye hatásosan fejleszti az egyéb iskolai munkához való pozitív viszonyulást.

II.1.1. Változások a felső tagozatos tanulmányi rendben

Negyedik év végén a szülő nyilatkozik, hogy gyermeke ötödik évfolyamtól mely tantárgyat kívánja tanulni emelt óraszámban (vizuális kultúra  vagy idegen nyelv – a tanár javaslata alapján)

II.1.2. Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért.

Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

II.1.3. A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeret-elsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.

A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is.

A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

Az iskolai tanítási-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola intézményvezetője a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

II.1.4. Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, számítógép függőség, játékszenvedély) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

II.1.5. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

II.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az elfogadott helyi tanterv feldolgozását leginkább segítsék.
Vegye figyelembe az adott korosztály értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori jellemzőit.
A taneszköz feladatrendszere ne csak közöljön, hanem adjon teret a felfedezésnek, és a széleskörű tanulói tevékenységre építsen.
A differenciált képességfejlesztést segítse.
A tankönyv nyelvezete legyen igényes, irodalmi értéket tartalmazzon.
A tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztása a munkaközösségek feladata, illetve az azonos tantárgyat tanító pedagógusok együttes véleménye alapján történik. A felső tagozaton használt tankönyvek lehetőség szerint az alsós tankönyvekre épülnek.

Az SNI tanulóknak az egyéni probléma figyelembe vételével az osztálytól eltérő tankönyvet is biztosítunk.

II.3. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzési és értékelési módjai

II.3.1. Oktatási célok megvalósításának ellenőrzése

1. Tantárgyi mérések

1. a) iskolai tantárgyi mérések minden évfolyamon tanév végén közös megbeszélés szerint
2. b) országos kompetencia mérések (DIFER, OKÉV, idegen nyelvi kompetenciamérés)
3. c) 1-6. évfolyamokon helyi bemenet- és kimenetmérések a képességek szintjére vonatkozóan
4. d) évfolyamdolgozatok felső tagozaton – matematikából és szövegértésből 8. évfolyam első félév végén (középiskolai központi felvételi feladatok alapján)

7. e) PREZENTÁCIÓ évfolyam második félévében:

              – A prezentáció elkészíthető manuálisan (plakát, tárgy, rajz) illetve digitális formában (PPT).

     – Legkésőbb 7. évfolyamban október végéig kell a prezentáció témáját kiválasztani a szaktanárok által összeállított listából. A választott témát megadó szaktanár segíti a tanulót a tanév folyamán a prezentáció elkészítésében.

            – a tanév második félévében a tanuló szóban előadja az általa készített prezentációt 5-10 percben egy 3 fős bizottság előtt, melyre egy témazáró értékű, azaz 200%-ot érő pirossal beírt érdemjegyet kap abból a tantárgyból, amelyhez a témája tartozik, illetve informatikából, ha a prezentációt digitális formában készítette el.

2. Tanórán kívüli keretben folyó oktatási célok megvalósításának  ellenőrzése

            (hatékonyság, tanulási eredményesség, tanulási technikák)

1. a) korrepetálás
2. b) szakkör
3. c) napközi, tanulószoba – a tanulást segítő tevékenység
4. d) felkészítés tanulmányi-, kulturális versenyre

3. Tantárgyi eredményességet ellenőrzők köre:

1. a) tanító, szaktanár
2. b) munkaközösség-vezetők
3. c) intézményvezető és intézményvezető-helyettesek
4. d) tanfelügyelők
5. e) szakértők

II.3.2. Nevelési célok megvalósításának ellenőrzése 

1. A nevelési célok megvalósításának ellenőrzési színterei és módszerei:

1. a) osztályfőnöki órákon és a közösségi foglalkozásokon végzett neveltségi vizsgálatok, egyéni-, közösségi beszélgetések, megfigyelések

1. b) tanórán kívüli közösségekben végzett megfigyelések, felmérések, beszélgetések.

2. A nevelési célok megvalósításának ellenőrzését végzők köre

1. a) tanító, osztályfőnök
2. b) munkaközösség vezetők, fejlesztő-, gyógypedagógus
3. c) intézményvezető és intézményvezető-helyettesek
4. d) külső szakemberek az iskola, ill. a fenntartó megbízása szerint

3. A nevelési célok megvalósításának ellenőrzési időszakai

1. a) évente az iskolai munkatervben rögzítetteknek megfelelően
2. b) a tantárgyi programokban rögzítetteknek megfelelően

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka színvonala meg kell hogy feleljen a társadalom, a szülők, a diákok elvárásának. Ahhoz, hogy sikert tudjunk elérni, vagyis hogy a kitűzött céljainkhoz eljuthassunk, közös gondolkodásra van szükség. Közös célokat kell kitűznünk a pedagógusok, a szülők, a diákok számára. Annak érdekében, hogy elérhessük a célokat, fontos, hogy mind a pedagógusok, mind a tanulók tisztában legyenek a tanulás alábbi elemeivel:

            – motiváció és öröm a tanulásban

            – tanulás, gondolkodás

            – tanulás és gyakorlás kölcsönhatása

           – összpontosítás

– tanulás és jellemépítés egysége

            – a régi és az új párhuzamos megtanulása

            – jó hangulat

            – a saját hibák folyamatos és azonnali kijavítása

            – folyamatos tanulás, képzés.

A minőség kialakítására erős alapozásra van szükség. A célok eléréséhez folyamatos ellenőrzés kell.

II.4. Tantárgyi rendszer

II.4.1. A tantárgyak neve:

• Irodalom
• Magyar nyelv
• Történelem
• Állampolgári ismeretek (8. évfolyam)         
• Első élő idegen nyelv (angol és német) (4-8.évfolyam)
• Matematika                                                 
• Digitális kultúra (3-8. évfolyam)
• Környezetismeret (1 – 4. évfolyam)
• Természettudomány (5-6. évfolyam)
• Fizika (7-8. évfolyam)                                                        
• Biológia (7-8. évfolyam)                                                     
• Kémia (7-8. évfolyam)                                                        
• Földrajz (7-8. évfolyam)
• Dráma és  színház / Hon- és népismeret (5-8. évfolyam)                                       
• Ének-zene
• Vizuális kultúra
• Technika és tervezés (1-7. évfolyam)
• Testnevelés
• Osztályfőnöki (5-8. évfolyam)
• Néphagyomány (1-4. évfolyam)
• Etika/Hit- és erkölcstan

II.4.2. A tantárgyi tantervek felépítése:

Alapelvek, célok, óraszámok, taneszközök, ismeretek, fejlesztési követelmények, kapcsolódási pontok, előzetes tudás, fejlesztés várt eredményei, nevelési-fejlesztési célok, továbbhaladási feltételek.

A kötelező tanórai foglalkozások a minden tanuló számára kötelezően teljesítendő óraszámot foglalják magukba.

Emelt szinten tanítjuk alsó tagozaton a hagyományos tagozatos tantárgyakat /testnevelés, rajz/, 5. évfolyamtól emelt óraszámban az idegen nyelvet, illetve választható tagozat a rajz és vizuális kultúra.

A tervezhető további  időkeret terhére a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, a szülők döntése és a pedagógusok javaslata alapján választanak. A nem kötelező tanórai foglalkozások célja a korrepetálás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás.

II.4.3. Óratervi háló

A jelen dokumentumban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor érvényes oktatási törvény az irányadó.

III. Záró rendelkezések 

A pedagógiai program hatálya és érvényessége

            A fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.

A pedagógiai program módosítása

            A módosítást kezdeményezheti pedagógus, munkaközösség, szülői közösség. A döntés a nevelőtestület joga.

A pedagógiai program nyilvánossága

            A jóváhagyott pedagógiai program egy-egy példánya átadásra, illetve kihelyezésre kerül      a következő helyekre:

• Külső-Pesti Tankerületi Központ
• Intézményvezetői iroda
• Honlap