BUDAPEST XX. KERÜLETI HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM
ÉS
HELYI TANTERV

I. Az iskola nevelési programja

A Pedagógiai program jogszabályi alapja:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (továbbiakban Nkt)

A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet (továbbiakban 110/2012. Korm. rendelet)

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (továbbiakban 20/2012. EMMI rendelet)

 

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/2020. (I.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: 5/2020. Korm. rendelet)

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Az iskola vezetői, minden pedagógusa és segítő alkalmazottja vállalja, hogy közös összefogással erősíti a köznevelési intézmény partnerközpontú szemléletét, biztosítjuk, hogy színvonalas oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészséget nyújtunk tanítványainknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Nyitottak vagyunk partnereink elvárásaival szemben, törekszünk, hogy nevelő-oktató munkánk során az elvárható legmagasabb szakmai színvonalat nyújtsuk. Intézményünk elkötelezett a folyamatos minőségfejlesztés iránt, ösztönzi a kreativitást, az újszerű problémalátást-problémamegoldást, valamint az új gondolatokra való nyitottság képességének kialakítását, új módszerek használatát.

Az intézmény nevelőinek közössége – számot vetve az iskola helyzetével, feltételeivel, az iskolával szemben támasztott igényekkel és elvárásokkal, valamint saját lehetőségeivel – az alábbiakban fogalmazza meg a pedagógiai munkája során követendő értékeket, illetve alapelveket:

        Teljes mértékben azonosulni tud a Pedagógiai Program követelményeit átható értékekkel, és azokat nevelő-oktató munkájában képviselni kívánja.

        Pedagógiai tevékenységének középpontjába a tanuló személyiségének minél teljesebb

megismerését és formálását helyezi.

        Az intézmény vezetőségi attitűdje a felzárkóztatás elérése, a teljesítményértékelés,

az elismerés és a motiváció.

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei

2.1. Tárgyi-, dologi feltételek

Az iskola összkomfortos, egy emeletes épület Pesterzsébet városközpontjában. 27 tanteremben folyik az oktatás. A falak és a padozat műanyag borításúak.

Az elmúlt esztendőkben az eredetileg csak természettudományi előadóval, torna- és technika termekkel rendelkező iskola újabb szaktantermekkel bővült, mint: történelem, földrajz, rajz, ének, kézműves, informatika. A tantermeken kívüli fontosabb egyéb termek: könyvtár, ebédlő, tanári szoba /testnevelés is/, orvosi szoba, két fejlesztő terem, egy kis létszámú terem és egyéb helyiségek.

Pedagógiai programunkban fontos szerepet kap a könyvtár.

A fejlesztőpedagógus, gyógypedagógusok és logopédus munkáját széles eszköztár segíti.

2.2. Személyi feltételek:

  • Pedagógiai képesítéssel rendelkező, nevelő-oktató munkát végzők száma: 37 fő (44 státuszon)
  • A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma: 9 fő (5 fő pedagógiai asszisztens, 2 fő gyógypedagógiai asszisztens, 2 fő iskolatitkár)
  • Iskolapszichológus száma: 1 fő
  • Fejlesztő pedagógus 1 fő
  • Logopédus 1 fő
  • Technikai dolgozók száma: 10 fő
  • A Benedek Elek EGYMI, Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. Kerületi Tagintézménye szakemberei (fejlesztő pedagógus, logopédusok, utazó gyógypedagógus) segítik a fejlesztést.
  • A pedagógus munkakörben alkalmazottak diplomával rendelkeznek.
  • Az intézménynek van nem saját státuszú iskolaorvosa és védőnője.

 

A nevelőtestületben a gyermekközpontú iskola a cél. Az integráció sikeres eléréséhez mind a tanítókban, mind a tanárokban kialakult a nagy odafigyelés. A szociális kompetenciák fejlesztése hangsúlyosabbá vált az elmúlt években. Egyre nagyobb szerepet kell kapnia a nevelésnek, a tanulókkal való törődésnek, a fejlesztésnek. A nevelési feladatok zökkenő-mentesebb ellátása érdekében pótosztályfőnöki rendszer alakult ki felső tagozaton.

Iskolánkban különösen fontos a személyiség- és képességfejlesztő oktatás. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek. A tanulás nehéz, erőt igénylő óráit új módszerek alkalmazásával hatékonyabbá kell tenni amellett, hogy érdekes szabadidős foglalkozásokkal lehet színesíteni, melyek a tartalmas szórakozást, a másképpen való ismeretszerzést segítik elő, motiválja őket. E tevékenység összefogását jelenleg a diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzatot segítő tanárnak nem csak a szabadidő szervezése, irányítása a feladata. A mai demokratikus világban fontos feladat, hogy a tanulók tisztában legyenek a demokráciával, a jogokkal és kötelességekkel.

3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékei, céljai, felada-tai

Olyan iskolát szeretnénk, ahol a gyermekek az iskolai életnek aktív részesei, és kedvüket is lelik e tevékenységben. Olyan iskolát szeretnénk, amelyben a felnőtt – felnőtt, gyerek – gyerek, gyerek- felnőtt kapcsolatokat a kölcsönös tisztelet, a humánus légkör, a kulturált érintkezés, a tolerancia, a másokkal szembeni türelem, a másság elfogadása hatja át, határozza meg. Mindennapi közös életünket pedig esztétikus, otthonos, tiszta környezetben élhetjük.

           

Elérendő cél tanulóinknál: legyen kötelességtudata, legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag, erkölcsös, egészséges életmódot folytató. Legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes kudarcok leküzdésére. Legyen aktív, mindig a megújulás felé törekedő. Jellemezze a szűkebb és tágabb haza szeretete. Érezzen felelősséget önmagáért és másokért, közösségéért. Legyen tanulni vágyó és tanulni tudó. Legyen együttműködő a tanulás folyamatában. Rendelkezzen a megújulás és alkalmazkodás képességével. Legyen a világról és önmagáról reális képe. Tudjon a helyzethez illően viselkedni.

3.1. A fenti célok érdekében különösen fontos:

tanulói együttműködés, aktív tanulás

  • a differenciált személyiségfejlesztés
  • egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés
  • az indulási hátrányokból adódó lemaradás csökkentése
  • a tehetség fejlesztése
  • megfelelő beszédkultúra, szövegértés, az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete
  • kommunikációs kultúra fejlesztése – vélemények, érvelések megfelelő színvonalú kifejtése
  • életüket meghatározó erkölcsi alapelvek kialakítása
  • egyéni célok kialakítására igényfelkeltés, céltudatosabb életvitelre nevelés
  • logikus, rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés
  • az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása
  • az akaraterő, a munkában, tanulásban való kitartás fejlesztése
  • környezettudatos életvitelre nevelés: ismerjék az emberi tevékenység okozta környezetkárosító folyamatokat, azok megelőzésének lehetőségeit
  • egészséges életmódra nevelés: megfelelő testi-, lelki-, szociális nevelés
  • a tanulókban kialakítani azt a tudatot, hogy az egészséges életmódban fontos szerepe van a sportolásnak
  • legyenek képesek eligazodni és tájékozódni a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben
  • digitális kompetencia fejlesztése az iskola lehetőségeihez mérten
  • az önálló ismeretszerzésben fontos szerepet kap az iskolai könyvtár
  • önismeret, felelősségvállalás, Arizona program

3.2. Arizona program

A program alkalmas 4. évfolyamtól a tanórákon előforduló konfliktusok kezelésére, segíti az iskolai szabályokhoz, normákhoz való alkalmazkodást, a közösségbe való beilleszkedést.

 

A program célja annak biztosítása, hogy a tanár nyugodt körülmények között végezhesse munkáját és a tanulni akaró diákok jogait megvédje az órák normális menetét zavarókkal szemben.

A program nem a büntetésre, sokkal inkább a tanulók saját felelősségére épül. Megtanulják, hogy a cselekedeteiknek következménye van, mindenkinek saját maga kell dönteni, és a döntéseiért ő maga felelős. A kölcsönös tisztelet az alapja a tanár és diák együttműködésének.

 

Az alapvető jogok és kötelességek egyaránt vonatkoznak a tanárra és a diákra:

 

Minden diáknak joga van a zavartalan tanuláshoz.

Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz.

Mindenkinek tisztelnie kell mások jogait.

Aki a fenti elvek ellen vét, és nem akar vagy nem tud viselkedésén változtatni, lehetőséget kap arra, hogy az órát elhagyja és az Arizona szobába távozzon.

 

Az Arizona szoba: egy olyan terem, ahol mindig tartózkodik egy felügyeletet ellátó tanár, aki nyugodtan, higgadtan fogadja az odaérkező gyereket (gyerekeket).

A program „működése” a hétköznapokban:

 

  • Az alapszabályok rögzítése és kifüggesztése a tantermekben.
  • Az óra menetét zavaró tanulótól a tanár megkérdezi, hogy melyik szabály ellen vétett, és a továbbiakban betartja-e vagy inkább kimegy az Arizona szobába. Ha az osztályban való tartózkodást választja, és újra rendetlenkedik, a tanár már nem ad választási lehetőséget, hanem kiküldi a szobába.
  • Az osztályterem elhagyása egy információs lappal történik, amelyen rajta van, hogy milyen probléma volt a tanuló viselkedésével.
  • Az Arizona szobában a tanulónak át kell adnia az ott lévő tanárnak az információs lapot. Ad neki egy tervkészítő lapot, megkéri, hogy gondolja végig a történteket és készítsen egy cselekvéslapot. Ehhez segítséget kérhet az ott lévő tanártól. Amennyiben a tanár ezt elfogadja, utána csendben lehet készülni az órára. A kiküldő tanárral 3 napon belül meg kell beszélnie az esetet.
  • Az 5. alkalom után segítő beszélgetésre hívjuk a tanulót az általa választott tanárral.
  • A 10. alkalommal már a szülőket is és az osztályfőnököt is bevonjuk a beszélgetésbe.
  • A további esetekben egyre több személy vesz részt a segítő beszélgetéseken (intézményvezető, DÖK segítő pedagógus).
  • A tanuló, aki a tanórát az Arizona szobában töltötte, nem hiányzó, csak az adott szituációból lett kiemelve, ezért a tananyag pótlása a saját felelőssége, felelésnél, dolgozatnál nem hivatkozhat az Arizona szobára.
  • Az Arizona szobában való tartózkodás csak az adott órára vonatkozik, a tanulónak a következő tanórán jelen kell lennie.
  • Fontos további szabály, hogy az óra első és utolsó tíz percéről nem lehet a tanulót kiküldeni.

3.3. A tanulók részvétele az intézményi döntéshozatalban

Az iskola Diákönkormányzati munkájában minden tanuló tevékenyen részt vehet, minden tanuló választó és választható a vezetőségbe. A Diákönkormányzat programjainak szervezése a tanulók önmegvalósulását, öntevékenységét fejlesztheti. Minden tanuló gyakorolhatja jogait, hozzájuthat jogai gyakorlásának lehetőségeihez. Véleményt mondhat az iskola programjairól, a pedagógusokról, a Diákönkormányzat munkájáról, megfelelő formában. Tájékoztatást kaphatnak az őket érintő témákról, személyüket, tanulmányaikat érintő kérdésekről. Javaslatot tehetnek az őket érintő kérdésekről a Diákönkormányzat vezetőjéhez, az iskola vezetőihez, a pedagógusokhoz.

3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékei, céljai, felada-tai

  • Az iskola első évfolyamába jelentkezhetnek azok a tankötelezett gyermekek, akik

 abban a naptári évben betöltik a hatodik életévüket augusztus 31. napjáig.

  • Ha a gyermek nem járt óvodába, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. kerületi Tagintézménye véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői  véleménye alapján;
  • A tanuló a kis létszámú logopédiai osztály második évfolyam elvégzése után a harmadik évfolyamtól integrálódik a másik osztályokba, vagy a körzetes iskolájában folytatja a tanulmányait harmadik évfolyamon.
  • Az első évfolyamra az emelt szintű testnevelés oktatáshoz, a beiratkozáshoz a törvényi előírások mellett ismerkedési napon vesznek részt a jelentkezők.
  • Negyedik évfolyamtól az „a” osztály tanulói német, a „b” osztály tanulói angol idegen nyelvet tanulnak.
  • Átvétel esetén felsőbb évfolyamon emelt szintű csoportba való bekerülés módja: szintfelmérés alapján az adott tantárgyból.
  • A tanévtől eltérő továbbhaladási engedély kérelmezője lehet szülő és / vagy az iskola pedagógusai a törvényi előírásnak megfelelően.
  • A tanuló továbbhaladásáról az éves teljesítménye és az őt tanító pedagógusok javaslata alapján a nevelőtestület dönt.
  • Az átjárhatóság érdekében: az iskolába máshonnan felvett tanulók számára biztosítani kell a helyi tantervi követelmények elsajátítását. Az egyéni foglalkozást a köznevelési törvény biztosította órakereten belül valósítjuk meg szakemberi segítséggel.
  • Külföldről érkező magyar anyanyelvű gyermek az osztályba sorolása előtt felmérésre kerül a tudásának megfelelő évfolyamra kerülés érdekében.
  • Idegen anyanyelvű gyermek érkezésekor elsődleges dolog a magyar nyelv ismerete. Ennek megfelelően minél alacsonyabb évfolyamba kell besorolni. Felzárkóztatásuk délutáni foglalkozásokon pedagógiai asszisztens segítségével történik. Amennyiben lehetőség van rá, órán is megsegíti a pedagógiai asszisztens.
  • Első osztályos idegen anyanyelvű tanuló, aki nem beszéli a magyar nyelvet, az első három félévben szöveges értékelést kap. Amennyiben a negyedik félévben, azaz a második iskolai év végére sem sikerül a magyar nyelvet megtanulnia, akkor az évfolyamot meg kell ismételnie.
  • A DIFER mérés speciális változatát minden érkező tanulónál el kell végezni.
  • Az iskola helyi tantervének biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával, vagy évfolyamismétléssel.
  • Negyedik évfolyam végén a tanár javaslatára a szülő választhat tagozatot a gyermeke számára (rajz, idegen nyelv). Aki nem vállal semmilyen tagozatot, részt vehet délutáni sportfoglalkozásokon, illetve lehetőséget kap tanulószobán és / vagy korrepetáláson való részvételre.  

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka egyik fő feladata a tanulók személyiségének fejlesztése, a hátrányok csökkentése. Az én-tudat kialakítása, az értékrendek megismertetése, elfogadtatása, a jó és rossz viselkedésformák felismertetése a személyiség kialakítását segíthetik. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységen keresztül, a családban történő neveléssel alakítható a személyiség. A közösség hatása az egyénre szintén meghatározó.

Az SNI gyerekek ellátását és az enyhe értelmi fogyatékosok fejlesztését a Benedek Elek EGYMI utazó gyógypedagógusai végzik. Bármely problémával küzdő tanuló integrálása a tanórákon történik különféle módszerek alkalmazásával (csoportmunka, differenciálás, kooperatív tanulás).

Az oktatásnak alapvető szerepet kell vállalnia abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

5.1. A kis létszámú logopédiai osztály alapelvei

A kis létszámú logopédiai osztály legfőbb feladata, a prevenció, amely a tanulási problémák visszaszorítását, megelőzését szolgálja, mindezt az életkori sajátosságoknak megfelelően játékkal, mesével, mozgással. A mozgás-, nyelvi-, kognitív-, illetve érzelmi-szociális területek és a tanuláshoz szükséges képességek együttes, egyidejű fejlesztése az óvodai nevelésre alapozva, azt kiegészítve már iskolai körülmények között történik. A tanév folyamán az  intenzív logopédiai fejlesztés mellett az egyéb területek fejlesztése is folyik, a tanuláshoz szükséges képességeket fejlesztjük játékos, tevékenykedtető módszerekkel. A második év végére kell felzárkóztatni a tanulókat, hogy a normál osztályba be tudjanak illeszkedni.

5.2. A közösségfejlesztés alapelvei

Elfogadó és segítőkész magatartás elengedhetetlen a pedagógusok részéről.

A közösségfejlesztésben kiemelt céljaink:

  • megismertetni és elfogadtatni a kulturált viselkedést, az emberi érintkezések, a korrekt magatartás szabályait,
  • a tanulók tudjanak alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez,
  • toleránsak, előítélet-mentesek, empátiával rendelkezők legyenek,
  • rendelkezzenek együttműködési készséggel és az egymás iránti szolidaritás képességével.

A gyermekközösség kialakításakor előtérbe helyezzük egymás megértését, elfogadását.

5.3. Egészségfejlesztési alapelvek

Az iskolai egészségfejlesztés az alábbi alapelvek mentén történik:

  • egészséges táplálkozás
  • mindennapos testnevelés biztosítása, elérése
  • káros szenvedélyekkel szembeni intézkedések
  • mentális egészség igény

A célok elérése érdekében végzett tevékenység:

  • tanórák alatti és tanórán kívüli tevékenység
  • felvilágosító programok szervezése iskolán belül
  • előadók meghívása
  • szülői fórumok tartása.

5.4. A kompetenciák kialakításának megteremtése

  • biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása
  • az önálló tanulás és az önművelés alapozása
  • a mentális képességek célirányos fejlesztése
  • egyénre szabott tanulási lehetőségek biztosítási kötelezettsége

 

            Az alapműveltség továbbépítése:

  • a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztése
  • az önálló tanulás és az önművelés alapozása, gyakoroltatása
  • a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése
  • a tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció – írásbeliség
  • vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés, megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés
  • digitális technológiával támogatott oktatási módszerek alkalmazása

 

 

            A szocializáció folyamatainak elősegítése:

  • a helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása
  • a kortárs kapcsolatok megerősítése
  • a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása
  • az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítása
  • a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtása
  • a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítése

 

            A tanulási stratégiák megválasztása:

  • az életkori és sérülés-specifikus jellemzők figyelembe vétele
  • az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása
  • az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés
  • a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelés
  • az együttműködésre építő tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepének

megnövekedése

  • a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányának növelése
  • megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó adatgyűjtés
  • modellezés, szerepjáték
  • az ismeretek tapasztalati megalapozása
  • a kreativitás fejlesztése
  • differenciált fejlesztés

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartal-ma, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll: kötelezően ellátandó órák, valamint a tanítási órák előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, helyettesítés stb.

 

 

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók, illetve a megfelelő körülmények érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

6.1. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők:

  1. a tanítási órákra való felkészülés és azok megtartása
  2. a tanulók dolgozatainak javítása
  3. a tanulók munkájának rendszeres értékelése
  4. a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, valamint az e-napló naprakész vezetése tananyag, hiányzók és érdemjegyek tekintetében
  5. szaktárgyi, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása
  6. kísérletek összeállítása
  7. dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése
  8. a tanulmányi versenyek lebonyolítása
  9. tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok
  10. felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken
  11. iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése
  12. a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok) ellátása
  13. az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása
  14. szülői értekezletek, fogadóórák megtartása
  15. részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken
  16. részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken
  17. a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor
  18. tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése
  19. iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel
  20. részvétel a munkaközösségi értekezleteken
  21. tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés
  22. részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében
  23. iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés
  24. szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása
  25. osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

 

Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti:

  • a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával
  • diákönkormányzatot segítő feladatok ellátásával
  • a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatok ellátásával.

6.2. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök

  1. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll.

Az osztályfőnököt az intézményvezető-helyettes  javaslatát figyelembe véve az intézményvezető  bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályban tanító pedagógusok előzetes egyeztetése alapján osztályértekezlet összehívására.

 

  1. Az osztályfőnök feladatai:
  • alaposan ismeri tanítványait
  • az iskola pedagógiai programjának megfelelően, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve neveli osztályának tanulóit
  • koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját
  • látogatja osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait
  • aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus,1ogopédus, gyógytestnevelő, gyámügyi munkatárs)
  • figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére
  • minősíti a tanuló magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti
  • szülői értekezletet tart, szükség esetén osztályértekezletet tart, szükség esetén családot látogat
  • a szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről
  • a szülők pedagógiai ismereteinek bővítése érdekében egy-egy nevelési témát is napirendre tűz, tanácsot ad a szülői ház és az iskolai nevelőmunka összehangolására
  • a szülő törvényben meghatározott kötelességeire is felhívja az osztályfőnök a figyelmet
  • tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében
  • együttműködik az osztály diákönkormányzatával, gondoskodik annak működéséről
  • ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, a félévi, év végi statisztikai adatok pontos szolgáltatása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció)
  • e-napló útján tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi eredményéről
  • gondot fordít arra, hogy a tanulók elismerése, elmarasztalása nevelő szándékú legyen, az érdekeltekkel egyetértésben, javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére
  • nevelő munkáját folyamatosan tervezi, melynek írásos dokumentuma felső tagozatban az osztályfőnöki tanmenet.

 

Az osztályfőnököt (felső évfolyamon) osztályfőnöki munkájában távolmaradása esetén a pót- osztályfőnök helyettesíti.

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

7.1. Tehetséggondozás:

Minden pedagógusnak fontos feladata, hogy észre vegye az egyén kiemelkedő képességeit, mindent megtegyen annak érdekében, hogy az adott terület megfelelő fejlesztést kapjon.

Az intézmény úgy alakítja ki a tanulókkal való foglalkozást, hogy az megfelelő legyen a minél szélesebb körű információ elsajátításához.

Ennek érdekében rendelkezésre állnak a következő képzési formák:

  • csoportbontásban tartott szaktárgyi órák
  • tehetséggondozó szakkörök
  • előkészítő foglalkozások
  • korrepetálások („repeta”)

A tehetség kibontakoztatás érdekében rendszeresen részt vesznek tanulóink szaktárgyi- és sport versenyeken.

Az éves munkatervben lefektetett versenyek, tanórán kívüli előadások, programok szervezése is segíti a tehetséggondozást.

7.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A BTMN-s tanulók fejlesztését az iskola saját státuszú fejlesztő pedagógusa látja el. A pszichés fejlődési rendellenességgel küzdők megsegítését saját státuszú iskolapszichológus látja el. Tanórákon differenciált módszerekkel történik az oktatás. Különböző módszerek alkalmazása (kooperatív tanulási forma, projekt módszer alkalmazása, „okos Tanterem” használata, segédeszközök használata) biztosítja a fejlődés lehetőségét. A pedagógusok (az óraszámuk függvényében) korrepetálásokon fejlesztik a rászorulókat. Rendszeres kapcsolatot tartunk a Fővárosi Szakszolgálat XX. kerületi Tagintézményének szakembereivel.

7.3. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Az iskola Alapdokumentumában megfogalmazott SNI ellátást biztosítja iskolánk szakemberek segítségével.

A Szakértői Bizottságok szakvéleménye alapján, amennyiben az iskolánk került kijelölésre a gyermek oktatására-nevelésére, fogadjuk a tanulókat. Olyan környezetet és személyi- és tárgyi feltételek  igyekszünk részükre biztosítani, ami segíti fejlődésüket, a tananyagok elsajátítását.

Feladatunk az integráció segítése, a hátrányok enyhítése, a többi tanuló részéről az elfogadás elérése.

Ennek érdekében egyénre szabott elvárás rendszer kidolgozása szükséges, a szakvéleményben megfogalmazott fejlesztések, eszközök, értékelések biztosítása.

Utazó gyógypedagógusok vesznek részt a tanulók fejlesztésében.

A pedagógusokkal szembeni elvárások:

  • ismerjék a tanulók tüneteit, a szakvéleményt
  • a tanítási módszerekben legyenek figyelemmel
  • az SNI tanulókra
  • az osztályközösséget nevelje az elfogadásra,
  • mások segítésére
  • értékelésnél egyénre szabottan értékeljen
  • folyamatosan motiváljon.
  • rendszeres kapcsolat tartás a szülőkkel, szak
  •  
  • egyéni fejlesztési terv készítése.

8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének kö-vetelményei, a tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Az értékelés szempontjainál arra kell különös tekintettel, figyelemmel lennünk, hogy mit értékeljünk:

  • a tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a képességek minőségi, mennyiségi gyarapodása terén
  • a tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését
  • a tanuló iskolán kívülről hozott, az iskolai követelményeken túli tudását
  • más területen megmutatkozó képességeit, arculatát.

8.1. Az értékelési rendszer:

A továbblépéshez szükséges teljesítmény megállapításának módja:

 

  • A tanév során a tájékoztatóba (2017. október 01-től az e-naplóba) beírt folyamatos értékelések (szóbeli és írásbeli) alapján kialakított tanári vélemény, osztályzatok valamennyi tantárgyra vonatkozóan.
  • évfolyamon év végéig, 2. évfolyamon félévig szöveges értékeléssel, ezek után 8. év végéig érdemjegyes értékeléssel adnak tájékoztatást a pedagógusok a szaktárgyi haladásról és a szorgalmi, magatartási fejlődésről.
  • A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, vagy azt a szülő írásban kérte.
  • Az Etika/Hit- és erkölcstan tantárgy értékelése alsó és felső tagozaton év közben és év végén szöveggel (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) történik.

 

  • Ha a tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy fejlesztő foglalkozásokon vegyen részt.
  • A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez.
  • A tanuló a szülő kérése alapján az iskola első évfolyamát megismételheti abban az esetben, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola intézményvezetője dönt.

8.2. Az értékelés rendszeressége

  • Fontos a tanulók folyamatos szóbeli értékelése a pozitív magatartási attitűd kialakulása érdekében.
  • A heti két óránál kevesebb tantárgyakból félévente 3 érdemjegy, az ennél nagyobb óraszám esetén havi egy érdemjegy adandó.
  • Az érdemjegyeknek minden hét végéig be kell kerülniük a naplóba, s lehetőséget kell adni a javításra – főleg bukás esetén
  • A jegyeket a naplóba kerülés előtt ismertetni kell a tanulóval

8.3. Az értékelés területei

  • magatartás
  • szorgalom
  • valamennyi tantárgy

8.4. Prezentáció

A 7. évfolyam 2. félévében minden tanuló egy prezentációt készít az általa választott tantárgy megadott témakörei közül őt érdeklő témában, papír alapon (plakát) vagy elektronikus formában (PPT). A prezentációt 3 tagú bizottság, valamint az osztályközössége előtt előadja, bemutatja. A prezentáció elkészítéséhez a tanuló a választott tantárgyat tanító pedagógustól kérhet segítséget; az előadást megelőzően konzultál vele. Egy pedagógus maximum 6 tanuló mentora lehet.

8.5. Az SNI, BTMN tanulók értékelése

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az intézményvezető mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíti, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.

Az SNI tanulók értékelésében az SNI kerettantervek az irányadóak.

9. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások rendje

A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. A tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide.

 Házi feladat szabályai

  • A tanulók nemzeti köznevelési törvényből, és az intézmény házirendjéből is fakadó kötelessége a tanulás. A tananyag tanórai feldolgozása mellett a tanulók számára fontos az otthoni tanulás, gyakorlás, felkészülés. A pedagógusok a tanulóknak a tananyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli házi feladatot adhatnak.
  • Hétvégén sem adható több házi feladat, mint a hét többi napján.
  • Csak olyan házi feladat adható, amelynek előkészítése a tanórán már megtörtént.
  • Hosszabb iskolai szünetekre kötelező házi feladat nem adható.(Kivétel a kötelező és az ajánlott olvasmányok, és a hozzájuk kapcsolódó feladatok.)
  • A tanulókat motiváló, szorgalmi házi feladat a pedagógus szándékától, pedagógiai céljától függően, tetszőlegesen adható.
  • A házi feladatokat a tanár és a tanító saját módszereivel ellenőrzi és értékeli. A tanév első szülői értekezletén a pedagógusok tájékoztatják a szülőket az elvárásokról, az értékelés módjáról.
  • A házi feladat elkészítését a napközi otthonban a napközis nevelő ellenőrzi.

9.1. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei

A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályzás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében konszenzusnak kell lennie a nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás; intézményi norma, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (a szöveges értékelés, az érdemjegy és osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés – ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni számára a követelmény – teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása.

9.2. Az értékelés funkciói:

  • diagnosztizáló, előzetes tudást felmérő, eredménye semmilyen körülmények között nem osztályozható,
  • formatív, azaz formáló; segítő a kötelező anyagrészek vonatkozásában, mégsem osztályozandó,
  • szummatív, lezáró-összegző; iskolai, tanórai ellenőrzési, minősítési mód érdemjegy szerzéssel.

9.3. Szöveges értékelést, érdemjegyet kaphat a tanuló:

  • szóbeli feleletre
  • írásbeli munkára (röpdolgozat, házi dolgozat, témazáró nagy dolgozat, tudáspróba, esszé)
  • önálló kiselőadásra
  • óraközi, tanórai munkára
  • tantárgyi, tanulmányi- és sportversenyeken való részvételre
  • beszámolóra
  • gyakorlati feladatra
  • házi feladatra
  • projektmunkára

 

A tanulói szóbeli feleletek, teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanulót a szorgalmi időszakban megilleti az osztályzat javításának lehetősége.

Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi végső jegyek alakításában nagyobb szerepet játszanak.

9.4. Osztályzatok, érdemjegyek:

  • A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga, javító vizsga eredményei alapján kell kialakítani a köznevelési törvényben leírtak szerint.
  • A tanuló előmeneteléről a szülőket az e-naplóba, a félévi értesítőbe és a bizonyítványba beírt eredmények segítségével kell tájékoztatni.
  • Írásbeli témazáró dolgozat 200% (piros szín)
  • Prezentáció 200% (piros szín)
  • Beszámoló 100%
  • Gyakorlati feladat:50% (zöld szín)
  • Felszereléshiány 100%
  • Házi feladat 100%
  • Írásbeli röpdolgozat 100%
  • Külalak 100%
  • Másik intézményből hozott értékelés 100%
  • Órai munka 100% (zöld szín)
  • Projektmunka 100%
  • Szóbeli felelet 100%
  • Tudáspróba 100%
  • Egyéb 100%
  • Memoriter 50% (zöld szín)
  • Házi dolgozat 50% (zöld szín)

 

Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése:

 

         Jeles (5), aki

  • a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz
  • a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni, látja az összefüggéseket
  • a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz
  • önálló probléma-megoldásra is képes
  • tudásáról versenyeken is számot ad
  • *5-ös jegyet kaphat a kiemelkedő eredményt elérő tanuló.
  • iemelkedő eredményért az adott szaktárgyból az adott tanévi bizonyítvány megjegyzés rovatában tantárgyi dicséret adható. Öt dicséretes jelölés esetén a tanuló nevelőtestületi dicséretben részesül.

 

                     Jó (4), aki

  • a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget
  • az összefüggéseket tanári segédlettel tudja értelmezi
  • begyakorolt témákban önálló probléma-megoldásra is képes.

 

                     Közepes (3), aki

  • a tantervi követelményeknek pontatlanul, hiányosan tesz eleget
  • gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre
  • csak egyszerű esetekben képes önálló munkára

 

                     Elégséges (2), aki

  • a tantervi követelményekből továbbhaladásához csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik
  • fogalmakat önállóan nem alkot, önálló feladatvégzésre nem képes

 

                     Elégtelen (1), aki

  • a tantervi minimumot nem teljesítette, nem képes vagy nem hajlandó ennek eleget tenni a tanári útmutatás és a felzárkóztatás segítségével sem.

 

                     A magatartás értékelésének szempontjai:

  • a tanórákon, tanórák közötti szünetben, valamint az iskolai rendezvényeken tanúsított fegyelem.
  • a házirend betartása (a tisztaság, a rend biztosításában való közreműködés)
  • köz- és magántulajdon megőrzése, védelme
  • a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedés, hangnem
  • a közösség munkájában való részvétel, megbízatásuk ellátása.

 

                     A szorgalom értékelésének szempontjai:

  • a szükséges felszerelés megléte és használata
  • írásbeli és szóbeli felkészültség
  • házi feladatok elkészítése
  • tanórai aktivitás
  • tanórai és tanórán kívüli munkával összefüggő egyéb tevékenységek.

 

Az év végi bizonyítványba beleszámít a magatartás és a szorgalom  is. Kitűnő az, akinek minden értékelése jeles, kitűnő vagy példás.

 

Első évfolyamon a minősítés tantárgyanként történik (kiváló, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul). Bizonyítvány minősítése: kitűnő, jeles, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul.

10. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai

10.1. Tanulmányok alatti vizsgák

Az iskola az egyéni tanrendes tanulók, illetve nevelőtestületi döntés alapján kötelezettek esetében szervez vizsgát.

Ezek: osztályozó vizsga

           javító vizsga

           különbözeti vizsga

A vizsgák időpontjáról a vizsga napja előtt legalább 10 nappal írásban kell a szülőt értesíteni.

A vizsgán vizsgabizottság ellenőrzi és értékeli a tanuló felkészültségét, mely alapján dönt a minősítésről.

A vizsgák követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A tantárgyi követelmények megegyeznek a kerettantervek alapján készült, a Pedagógiai program helyi tantervében megtalálható követelményekkel, tananyagokkal.

A vizsgák megszervezése három időszakban lehetséges: január, június, augusztus.

10.2. Osztályozó vizsga:

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha

  • engedéllyel rendelkezik egyéni tanrenddel való haladásra
  • engedéllyel rendelkezik a tanév rövidebb idő alatti elvégzéséhez
  • ha mulasztásai a tanév során meghaladták a törvényben előírt számot, vagy százalékot, és ezt a nevelő testület engedélyezi.

10.3. Javító vizsga:

Javító vizsgán vehet részt az a tanuló, aki a tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, kivétel, ha háromnál több tantárgy követelményeinek nem felelt meg.

A javító vizsgára a felkészülést a szülő biztosítja.

10.4. Különbözeti vizsga:

  • oktatásán szeretne részt venni, és ezt május 20-ig írásban kérvényezik, különbözeti vizsgát írhat elő az intézmény részére.

 

  • Külföldről érkező tanulónak az osztályfokba való felvételéhez különbözeti vizsgán kell részt vennie, amennyiben a külföldön töltött évek alatt nem vett részt Magyarországon osztályozó vizsgán, illetve, amennyiben tanév közben kérik felvételét az iskolába.

Különbözeti vizsgát a tanév során bármikor lehet szervezni.

11. A tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

11.1. Tanórai keret

Csoportbontások:   (az osztály fele, minimum 7, maximum 15 fő)

 

  • idegen nyelvi órákon (4. évfolyamon és felső tagozaton)
  • matematika órákon(7-8. évfolyamokon)
  • magyar órákon (7-8. évfolyamokon)
  • technika órákon (4. évfolyamon és felső tagozaton)
  • informatika órákon (4. évfolyamon és felső tagozaton)
  • rajz órákon (tagozat esetén)
  • néphagyomány órákon (alsó tagozaton)
  • testnevelés órákon (tagozat esetén)

11.2. Tanórán kívüli keret

  • napközi
  • tanulószoba
  • korrepetálás
  • fejlesztő foglalkozások
  • szakkörök
  • énekkar
  • tömegsport /diáksport egyesület/
  • tanfolyamok
  • nyári – téli táborok
  • tanulmányi kirándulás
  • hagyományos rendezvények, bemutatók
  • tehetséggondozás
  • Lázár Ervin Program, amely tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen biztosítja a színházi-, tánc-, és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyei látogatásának élményét minden diák részére 1-8. évfolyamon.

 

  1. a) A fenti csoportok, foglalkozások:
  • ingyenesek: napközi, tanulószoba, szakkör (kivétel anyagköltség), korrepetálás, tehetséggondozás (kivétel: nevezési díj), fejlesztő foglalkozások, hagyományos rendezvények, bemutatók, énekkar, tömegsport, LEP
  • térítési díjhoz kötöttek: tanfolyamok, sportegyesületi tagság, táborok, tanulmányi kirándulás

 

  1. b) Tehetséggondozás, képességek kibontakoztatására
  2. emelt óraszámú oktatás
  3. tanórai differenciált fejlesztés
  4. szakkör
  5. felkészítés tanulmányi versenyekre
  6. felkészítés kulturális- és sportversenyekre, vetélkedőkre
  7. projekt hetek, napok
  8. táborok

 

Az átlagosnál lassabban haladó, a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű, problémákkal küzdő tanulókat alkalmassá kell tenni a tanuláshoz szükséges kompetenciák elsajátítására. Ma már az iskolák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hátrányok kezelésére, a lemaradók felzárkóztatására. Az egyénhez igazodó fejlesztő programok alkalmazása, a kedvező tanulási feltételek, környezet kialakítása jellemzik a mai oktatást.

Tennivalónk megfogalmazásához elengedhetetlen a lemaradók, lassabban haladók rendszeres kiszűrése, mely során kellő tapintattal, nagy szakértelemmel kell eljárni. E tanulók fejlesztésében sok türelemre, humánus, egyéni bánásmódra, új konfliktuskezelő stratégiákra van szükség.

Különösen fontos, hogy tanulmányi tevékenységük során mindinkább érvényre jusson az egyénre szabott fejlesztés.

Egyre több pedagógus választ a továbbképzési lehetőségek közül felzárkóztatással, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos programokat, melyeket beépítenek munkájukba.

11.3. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatása

11.3.1. A tanórán

  • differenciált, személyre szóló feladatok adása
  • didaktikai játékok alkalmazása
  • tanulási technikák megtanítása
  • kiscsoportos foglalkozások; csoportbontások
  • kapjon kiemelt hangsúlyt a tanulói aktív tevékenység
  • feladatok elvégzéséhez szükséges megsegítés

11.3.2. A tanórán kívül

  • az egész napos ellátásba való bevonásuk /napközi, tanulószoba/
  • korrepetálás
  • szakkör, kézműves foglalkozások
  • sportfoglalkozások
  • könyvtár használata
  • közös kulturális programok szervezése /színház-, hangverseny-, múzeumlátogatás/
  • tanulmányi kirándulás
  • fellépési lehetőség iskolai és egyéb programokon

közösségi élmények szerzésének erősítése

12. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnereinek kapcsolat-tartási formái

12.1. Pedagógus és tanuló közötti kapcsolattartás:

  • személyiségfejlesztő foglalkozások szervezése
  • egyéni beszélgetések
  • önismereti csoportok indítása
  • drámapedagógiai csoportok szervezése
  • könyvtári foglalkozások
  • osztályfőnöki, lelki egészséggondozás
  • életvezetési témák feldolgozása
  • egészséges életre nevelés
  • digitális lehetőségek alkalmazása

12.2. Pedagógusok közötti kapcsolattartás:

  • Munkaközösségi megbeszélések során tapasztalatcsere, esetmegbeszélés
  • Az osztályban tanítók megbeszélése, értékelése, problémamegoldó technikák kialakítása

12.3. Családdal való kapcsolattartás:

  • szülői értekezleteken a nevelési problémák felvetése
  • beszélgetés a szülőkkel a témáról

12.4. Kiemelt fontosságú a kapcsolattartás:

  • Külső-Pesti Tankerület Központtal
  • Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. Kerületi Tagintézményével
  • Pesterzsébet Önkormányzatának Humán Szolgáltatások Intézménye, Család- és Gyermekjóléti Központjával,
  • Szakértői Bizottságokkal
  • Kormányhivatallal
  • Iskolaorvossal
  • Rendőrséggel
  • Benedek Elek EGYMI-vel
  • Magyar Olimpiai Akadémiával
  • Német Nemzetiségi Önkormányzattal
  • Csili Művelődési Központtal
  • MÜPÁ-val
  • Apor Vilmos Katolikus Főiskolával
  • Törekvés SE Kosárlabda Szakosztállyal
  • egyéb segítő szervezetekkel
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Bíró Mihály utcai tagkönyvtára

A szülőkkel való kapcsolattartás formái

A gyerekek fejlesztéséhez, előmenetelük javításához elengedhetetlenül szükséges a szülőkkel való minél jobb kapcsolat kialakítása, hiszen csak a következetesség, az egyetértés eredményezheti a sikert. A szülői értekezletek, fogadó órák, lehetőséget biztosítanak a jobb megismeréshez.

Iskolai szintű probléma megbeszélésére az osztály-szülői közösségek által megválasztott képviselő útján kerül sor. Az iskolai szülői közösség képviselői az iskolai szülői munkaközösség munkájában  részt vesznek.

13. Elsősegély-nyújtási feladat-terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása, a korosztályokra szabva, a biztonságos mindennapok megéléséhez, másokon való segítéshez, a veszély-helyzetek elkerülése érdekében fontos feladat.

Az alapismeretek elsajátításának területei:

  • tanórai keretek között
  • tanórán kívüli tevékenység
  • tanév eleji balesetvédelmi oktatás

13.1. Tanórai keret:

Szaktárgyi órákba beépített oktatás: környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, fizika, testnevelés, illetve a készségtárgyak óráiban az elsősegély-nyújtás megjelenítése (ének, rajz, kézműves foglalkozások)

13.2. Tanórán kívüli tevékenység:

Az iskola munkatervében megfogalmazott programok szervezése: előadások tartása külsős előadóval is, egészségnapba építve elsősegély-nyújtási program, vetélkedők szervezése.

13.3.

A tanév első munkanapján az iskola területeihez kötődve tűz- és balesetvédelmi oktatásban részsülnek a tanulók, melyet aláírásukkal is igazolnak. Az első szaktárgyi órákon az adott szaktárgy veszély forrásaival, veszély helyzeteivel kapcsolatos oktatáson vesznek részt a tanulók.

II. Az iskola helyi tanterve

II.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei.

 

Hagyományos emelt szintű tantárgyaink: a testnevelés és a vizuális kultúra , 5. évfolyamtól kezdődően az idegen nyelv (angol – német) emelt óraszámban. Ezen osztályokat tehetséges tanulóink számára indítjuk, illetve a még magasabb színvonal elérése a cél.

Az SNI és  BTMN gyerekek szakvizsgálata, kiszűrése folyamatos a Szakértői Bizottságok és a Pedagógiai Szakszolgálatok munkatársai segítségével. Iskolánkban majdnem minden osztályban vannak olyan gyerekek, akik a  fenti kritériumoknak megfelelnek.

A magas létszámú osztályokban az adaptív tanulásszervezéssel még jobban biztosítjuk egyéni fejlődésüket.

Alsó tagozaton a néphagyomány tantárgy célja a személyiségfejlesztés és a manuális készség fejlesztése. A népi hagyományok felelevenítése, megőrzése játékos keretek között lehetőséget ad az érdeklődés szinten tartására; népi játékok, népdalok tanításával a zenei kultúra fejlesztésére. Természetes anyagokból /búza, kukorica, agyag, stb./ népi tárgyak készítése során kipróbálhatják alkotó fantáziájukat a gyerekek, fejleszthető kreativitásuk, az alkotó tevékenységük értékes személyiségjegyek megerősítését segítik elő, a gyakorlati munka gyors sikerélménye hatásosan fejleszti az egyéb iskolai munkához való pozitív viszonyulást.

 

II.1.1. Változások a felső tagozatos tanulmányi rendben

 

Negyedik év végén a szülő nyilatkozik, hogy gyermeke ötödik évfolyamtól mely tantárgyat kívánja tanulni emelt óraszámban (vizuális kultúra  vagy idegen nyelv – a tanár javaslata alapján)

 

II.1.2. Környezettudatosságra nevelés

 

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért.

 

Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

 

II.1.3. A tanulás tanítása

 

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeret-elsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.

A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a “szabadtér” is.

A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

Az iskolai tanítási-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola intézményvezetője a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

 

II.1.4. Testi és lelki egészség

 

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, számítógép függőség, játékszenvedély) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

 

II.1.5. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

 

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

 

Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

 

II.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az elfogadott helyi tanterv feldolgozását leginkább segítsék.
Vegye figyelembe az adott korosztály értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori jellemzőit.
A taneszköz feladatrendszere ne csak közöljön, hanem adjon teret a felfedezésnek, és a széleskörű tanulói tevékenységre építsen.
A differenciált képességfejlesztést segítse.
A tankönyv nyelvezete legyen igényes, irodalmi értéket tartalmazzon.
A tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztása a munkaközösségek feladata, illetve az azonos tantárgyat tanító pedagógusok együttes véleménye alapján történik. A felső tagozaton használt tankönyvek lehetőség szerint az alsós tankönyvekre épülnek.

Az SNI tanulóknak az egyéni probléma figyelembe vételével az osztálytól eltérő tankönyvet is biztosítunk.

II.3. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzési és értékelési módjai

 

II.3.1. Oktatási célok megvalósításának ellenőrzése

 

1. Tantárgyi mérések

 

  1. a) iskolai tantárgyi mérések minden évfolyamon tanév végén közös megbeszélés szerint
  2. b) országos kompetencia mérések (DIFER, OKÉV, idegen nyelvi kompetenciamérés)
  3. c) 1-6. évfolyamokon helyi bemenet- és kimenetmérések a képességek szintjére vonatkozóan
  4. d) évfolyamdolgozatok felső tagozaton – matematikából és szövegértésből 8. évfolyam első félév végén (középiskolai központi felvételi feladatok alapján)
  1. e) PREZENTÁCIÓ évfolyam második félévében:

              – A prezentáció elkészíthető manuálisan (plakát, tárgy, rajz) illetve digitális formában (PPT).

 

     – Legkésőbb 7. évfolyamban október végéig kell a prezentáció témáját kiválasztani a szaktanárok által összeállított listából. A választott témát megadó szaktanár segíti a tanulót a tanév folyamán a prezentáció elkészítésében.

 

            – a tanév második félévében a tanuló szóban előadja az általa készített prezentációt 5-10 percben egy 3 fős bizottság előtt, melyre egy témazáró értékű, azaz 200%-ot érő pirossal beírt érdemjegyet kap abból a tantárgyból, amelyhez a témája tartozik, illetve informatikából, ha a prezentációt digitális formában készítette el.

 

2. Tanórán kívüli keretben folyó oktatási célok megvalósításának  ellenőrzése

            (hatékonyság, tanulási eredményesség, tanulási technikák)

 

  1. a) korrepetálás
  2. b) szakkör
  3. c) napközi, tanulószoba – a tanulást segítő tevékenység
  4. d) felkészítés tanulmányi-, kulturális versenyre

3. Tantárgyi eredményességet ellenőrzők köre:

 

  1. a) tanító, szaktanár
  2. b) munkaközösség-vezetők
  3. c) intézményvezető és intézményvezető-helyettesek
  4. d) tanfelügyelők
  5. e) szakértők
II.3.2. Nevelési célok megvalósításának ellenőrzése 

1. A nevelési célok megvalósításának ellenőrzési színterei és módszerei:

 

  1. a) osztályfőnöki órákon és a közösségi foglalkozásokon végzett neveltségi vizsgálatok, egyéni-, közösségi beszélgetések, megfigyelések
  1. b) tanórán kívüli közösségekben végzett megfigyelések, felmérések, beszélgetések.

2. A nevelési célok megvalósításának ellenőrzését végzők köre

 

  1. a) tanító, osztályfőnök
  2. b) munkaközösség vezetők, fejlesztő-, gyógypedagógus
  3. c) intézményvezető és intézményvezető-helyettesek
  4. d) külső szakemberek az iskola, ill. a fenntartó megbízása szerint

 

3. A nevelési célok megvalósításának ellenőrzési időszakai

 

  1. a) évente az iskolai munkatervben rögzítetteknek megfelelően
  2. b) a tantárgyi programokban rögzítetteknek megfelelően

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka színvonala meg kell hogy feleljen a társadalom, a szülők, a diákok elvárásának. Ahhoz, hogy sikert tudjunk elérni, vagyis hogy a kitűzött céljainkhoz eljuthassunk, közös gondolkodásra van szükség. Közös célokat kell kitűznünk a pedagógusok, a szülők, a diákok számára. Annak érdekében, hogy elérhessük a célokat, fontos, hogy mind a pedagógusok, mind a tanulók tisztában legyenek a tanulás alábbi elemeivel:

 

            – motiváció és öröm a tanulásban

            – tanulás, gondolkodás

            – tanulás és gyakorlás kölcsönhatása

           – összpontosítás

– tanulás és jellemépítés egysége

            – a régi és az új párhuzamos megtanulása

            – jó hangulat

            – a saját hibák folyamatos és azonnali kijavítása

            – folyamatos tanulás, képzés.

 

A minőség kialakítására erős alapozásra van szükség. A célok eléréséhez folyamatos ellenőrzés kell.

 

II.4. Tantárgyi rendszer

 

II.4.1. A tantárgyak neve:
  • Irodalom
  • Magyar nyelv
  • Történelem
  • Állampolgári ismeretek (8. évfolyam)         
  • Első élő idegen nyelv (angol és német) (4-8.évfolyam)
  • Matematika                                                 
  • Digitális kultúra (3-8. évfolyam)
  • Környezetismeret (1 – 4. évfolyam)
  • Természettudomány (5-6. évfolyam)
  • Fizika (7-8. évfolyam)                                                        
  • Biológia (7-8. évfolyam)                                                     
  • Kémia (7-8. évfolyam)                                                        
  • Földrajz (7-8. évfolyam)
  • Dráma és  színház / Hon- és népismeret (5-8. évfolyam)                                       
  • Ének-zene
  • Vizuális kultúra
  • Technika és tervezés (1-7. évfolyam)
  • Testnevelés
  • Osztályfőnöki (5-8. évfolyam)
  • Néphagyomány (1-4. évfolyam)
  • Etika/Hit- és erkölcstan
II.4.2. A tantárgyi tantervek felépítése:

 

Alapelvek, célok, óraszámok, taneszközök, ismeretek, fejlesztési követelmények, kapcsolódási pontok, előzetes tudás, fejlesztés várt eredményei, nevelési-fejlesztési célok, továbbhaladási feltételek.

 

A kötelező tanórai foglalkozások a minden tanuló számára kötelezően teljesítendő óraszámot foglalják magukba.

Emelt szinten tanítjuk alsó tagozaton a hagyományos tagozatos tantárgyakat /testnevelés, rajz/, 5. évfolyamtól emelt óraszámban az idegen nyelvet, illetve választható tagozat a rajz és vizuális kultúra.

A tervezhető további  időkeret terhére a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, a szülők döntése és a pedagógusok javaslata alapján választanak. A nem kötelező tanórai foglalkozások célja a korrepetálás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás.

 

II.4.3. Óratervi háló

 

Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai, 2020/2021. tanév

Az egyes évfolyamoknál a bal oldali óraszám a Nat kötelező óraszámát tartalmazza, a jobb oldali rovatba pedig a szabadon tervezhető órákat lehet bejegyezni.

Heti óraszám/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

7

 

7

 

7

 

5

 

4

 

4

 

3

 

3

 

Matematika

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

3

 

3

 

Történelem és állampolgári ismeretek

 

2

 

2

 

2

 

2

 

Hon- és népismeret

         

Etika/hit és erkölcstan

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Környezetismeret

  

 

1

 

1

  

Természetismeret

 

2

 

2

     

Kémia

 

1

 

2

 

Fizika

 

2

 

1

 

Biológia

 

2

 

1

 

Földrajz

 

1

 

2

 

Első élő idegen nyelv (Emelt óraszám  évf. 1 csop.) – a) osztály német, b) osztály angol

 

2

 

3

3

 2

3

3

Ének-zene

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

1

 

1

 

1

 

Vizuális kultúra (e.sz. b) osztály)

2

1

2

1

2

1

1

2

1

1

1

2

1

2

1

2

Dráma és tánc

         

Technika és életvitel

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

  

Néphagyomány (a-b) osztály)

 

2

 

2

 

2

 

2

       

Informatika

   

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Testnevelés (e.sz. a) osztály)

5

2

5

2

5

2

5

2

5

 

5

 

5

 

5

 

Osztályfőnöki

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Hittan egyházi intézményben

        

Kötelező alapóraszám

22

22

22

22

27

28

30

30

Szabadon tervezhető óra

 

2

 

2

 

2

 

2

 

1

 

2

 

2

 

2

Összes tervezett óraszám

22

2

23

2

23

2

23

2

27

1

26

2

28

2

28

2

Összesített óraszám

24

26

26

27

28

30

32

32

Maximális órakeret

24

26

26

27

28

30

32

32

 

 

Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai a 2020Nat alapján, 2020.09.01-től 1. és 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben bevezetve

Az egyes évfolyamoknál a bal oldali óraszám a Nat kötelező óraszámát tartalmazza, a jobb oldali rovatba pedig a szabadon tervezhető órákat lehet bejegyezni.

Heti óraszám/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

7

 

7

 

5

 

5

 

4

 

4

 

3

 

3

 

Matematika

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

4

 

3

 

3

 

Történelem

 

2

 

2

 

2

 

2

 

Állampolgári ismeretek

 

1

 

Hon- és népismeret

 

 1

       

Etika/hit és erkölcstan

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Környezetismeret

    

1

 

1

  

Természettudomány

 

2

 

2

 

0

 

0

 

Kémia

 

1

 

2

 

Fizika

 

1

 

2

 

Biológia

 

2

 

1

 

Földrajz

 

2

 

1

 

Első élő idegen nyelv (Emelt óraszám évf. 1 csop.) –a) osztály német, b) osztály angol

 

2

 

3

3

 2

3

3

Ének-zene

2

 

2

 

2

 

2

 

2

 

1

 

1

 

1

 

Vizuális kultúra (e.sz. b) osztály)

2

 2

2

2

1

1

1

 2

1

1

 2

Dráma és színház

 

 1

       

Technika és tervezés

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

  

Néphagyomány (a-b) osztály)

 

2

 

2

 

2

 

2

       

Digitális kultúra

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Testnevelés (e.sz.a) osztály)

5

5

 2

5

5

5

 

5

 

5

 

5

 

Osztályfőnöki

 

1

 

1

 

1

 

1

 

Hittan egyházi intézményben

        

Kötelező alapóraszám

22

22

22

23

27

26

28

28

Szabadon tervezhető óra

 

2

 

2

 

2

 

2

 

1

 

2

 

2

 

2

Összes tervezett óraszám

24

2

22

2

22

2

23

2

27

2

26

2

28

2

28

2

Összesített óraszám

22

22

22

23

27

26

28

28

Maximális órakeret

24

24

24

25

28

28

30

30

 

A jelen dokumentumban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor érvényes oktatási törvény az irányadó.

III. Záró rendelkezések 

 

A pedagógiai program hatálya és érvényessége

            A fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.

 

A pedagógiai program módosítása

            A módosítást kezdeményezheti pedagógus, munkaközösség, szülői közösség. A döntés a nevelőtestület joga.

 

A pedagógiai program nyilvánossága

            A jóváhagyott pedagógiai program egy-egy példánya átadásra, illetve kihelyezésre kerül      a következő helyekre:

  • Külső-Pesti Tankerületi Központ
  • Intézményvezetői iroda
  • Honlap
1%

ALMA MATER ALAPÍTVÁNY

Adó 1%

Kérjük támogassa ön is iskolánk alapítványát, adója 1%-val! Köszönjük!
TÁMOGATOM

ELEKTRONIKUS NAPLÓ

FENNTARTÓ

Cím

1203 Budapest Lajtha László utca 5-7

Telefon

Titkárság: +36-30-358-1586

Email

hajosalfrediskola@gmail.com

© 2022 Budapest XX. Kerületi Hajós Alfréd Általános Iskola

OM:  035168