Házirend hatályba
lépése: 2024.01.01.
I. A Házirend
mely a Budapest XX. Kerületi Hajós Alfréd Általános Iskola
tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit
tartalmazza
a magasabb jogszabályok előírásai alapján
1.) A házirend állapítja meg a tanulói jogok és
kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos
rendelkezéseket.
2.) A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az
iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan
megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
II.
Tanulói
jogok gyakorlásával kapcsolatos iskolai szabályok
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok
1.) A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és
ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos
heti egy alkalommal rendel az iskolában: Dr. Schumann Valentina: péntek 900
– 1400 óráig.
2.) Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével
biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az
alábbi területeken:
· fogászat: évente 2 alkalommal
· belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal (a „páros
évfolyamokban)
· szemészet: évente egy alkalommal (a „páros”
évfolyamokban)
· védőoltások a 6. és 7. évfolyamokon
· hallásvizsgálat a 6. évfolyamon
3.) Az
iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente
két alkalommal.
4.)
Szülő egyetértésével a tanulók igénybe vehetik az iskolában működő fejlesztőpedagógusi, logopédiai és iskolapszichológusi szakellátásokat.
5.) Az
SNI tanulók ellátását főállású gyógypedagógus végzi.
A tanulók közösségei
1.) Az osztályközösség
· az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot
alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint
pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.
· az osztály tanulói maguk közül – az osztály
képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – két fő képviselőt
az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe delegálnak.
· az osztályközösség az osztály ügyeiben önállóan
dönthet. Az osztályok döntése a házirendet nem sértheti.
2.) A diákkörök
· az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének
kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör,
önképzőkör, énekkar, művészeti csoport.
· a diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának
az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a
diákönkormányzat, a szülői közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör
létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével –
a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadáskor a nevelőtestület
dönt.
· a diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója
által felkért nagykorú személy vezeti.
·
diákkört önkéntes
alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is.
Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú
személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét,
idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni
kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának
egyetértését.
· A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell
jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük.
3.) Az osztályok jogosultak valamennyi, a diákokat érintő iskolai ügyben javaslattal élni, illetve véleményüket kifejteni.
A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása
1)
A tanulók a
jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak
az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott
képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az
osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az
intézményi tanácshoz fordulhatnak.
2)
A tanulók
kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy
választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola
vezetőségével, nevelőivel, a nevelőtestülettel, a Diákönkormányzatot segítő
pedagógussal.
A tanulók tantárgyválasztása
1.)
Az iskola helyi
tanterve a tanulók számára az alábbi választható tantárgyak tanulását
biztosítja:
1 – 4. évfolyamokon testnevelés, vizuális kultúra, néphagyomány
5 – 8. évfolyamokon vizuális kultúra, idegen nyelv
(angol vagy német)
1 – 8. évfolyamokon etika vagy hit- és erkölcstan.
2.)
Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az
osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki
órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható
tantárgyakról, az azt tanító pedagógusokról.
3.)
Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött
tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja
le a tantárgyválasztással, ill. a 16 óráig történő bent maradással kapcsolatos
döntését az osztályfőnöknek. Jelentkezni az iskola által kiadott, szülő által
aláírt jelentkezési lappal lehet. A jelentkezés kötelezően az egész tanév
időtartamára vonatkozik. A választható órákról, délutáni foglalkozásokról
történő távolmaradást a szülőnek igazolnia kell. Az igazolatlan hiányzás a
köznevelési törvényben szabályozott eljárást von maga után.
4.) Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő
a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését
az iskola igazgatójának.
Tanórán kívüli foglalkozások
1.) Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások
mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:
· Napközi otthon, tanulószoba.
A köznevelési törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik –
az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1 – 4. évfolyamokon napközi,
5–8. évfolyamokon tanulószoba működik. A napközis (tanulószobai)
foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint
eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni
ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis foglalkozások napi időkerete a
napi kötelező tanórai foglalkozások idejéhez kapcsolódik. 1-4. évfolyamokon a
napközis csoportokat az adott osztály közössége alkotják, 5-8. évfolyamokon
összevont csoportként működik. A tanítási
szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel a
Külső-Pesti Tankerület által kijelölt iskolában a napközis tanulóknak, ha ezt
olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. A
tanulók rendszeres iskolán kívüli elfoglaltságáról a szülőnek értesítenie kell
az osztályfőnököt, illetve a napközis pedagógust, amennyiben az az iskolai időt
(napközi, tanulószoba) érinti.
· Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók
igény alapján napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, uzsonna) részesülnek,
melyet az Önkormányzat biztosít. A napközibe nem járó tanulók számára – igény
esetén – az iskolában napi 3x-i étkezésre van lehetőség, vagy csak ebédet
(menzát) az Önkormányzat biztosít. A tanév első hetére az iskolában csak annak
a tanulónak tudnak étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat
legkésőbb augusztus utolsó hetében befizeti. Az Önkormányzat (GAMESZ) a hiányzó
tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő
vagy a tanuló az étkezést egy nappal előre reggel 9 óráig lemondja.
· Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások.
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók
gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz
kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások
(korrepetálás) segítik a Tankerület költségvetése által biztosított órakeret
erejéig.
· Iskolai sportkör. Tagja lehet az iskola minden
tanulója. Sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal
együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók
felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
· Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók
egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve
lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen
közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő
igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején
az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának
megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
· Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges
tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti,
stb.) versenyek, vetélkedők, bemutatók, melyeket az iskolában évente
rendszeresen szervezünk.
· Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka
elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal, (az éves munkatervben
meghatározottak szerint, a lehetőségek függvényében) kirándulást szerveznek. A
tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek
kell fedezniük. Az itthon maradó tanulóknak az iskola szervezett foglalkozást
biztosít.
· Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz
kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a
követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben,
illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele
ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár –
önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
· Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált
eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a
felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle
szabadidős programokat szervez (túrák, kirándulások, táborok, színház- és
múzeum látogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A tanulók
részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a
szülőknek kell fedezniük. A nevelőtestület és a DÖK véleménye alapján súlyos
fegyelmi vétség esetén a tanuló kizárható a rendezvényekről.
· Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását,
önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
· Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata:
A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával
történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola
létesítményeit, illetve eszközeit, (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.)
a tanulók (tanórán kívüli időben) – tanári felügyelet mellett (a
számítógépterem kivételével) – egyénileg vagy csoportosan használják.
2.) A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 1400 óra és 1600 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell.
3.) A tanórán kívüli
foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások,
valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli
foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a
jelentkezés egy tanévre szól.
4.)
A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra (korrepetálás) kötelezett
tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok
jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az
egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli
kérelmére az igazgató adhat.
5.)
A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A
tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató
engedélyével a foglalkozásról kizárható.
6.)
Az iskolai könyvtár ideiglenesen korlátozottan, igény szerint tart nyitva.
A nyitvatartási idő tanévenként változhat.
A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai
dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik,
és egy tanévre szól.
III. Felvétel és átvétel szabályai
- Az első évfolyamra beiratkozáshoz a
törvényi előírások mellett ismerkedési napon vehetnek részt a jelentkezők.
- Az
első évfolyamra a beiratkozást követően a lakóhely szerint az iskola
körzetébe tartozó gyerekek kerülnek elsősorban felvételre.
·
Ha az iskola – a megadott sorrend szerint – az összes
felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba
tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra három munkanappal korábban
meg kell hívni az érintett szülőket. A sorsolást a szülő távollétében is meg
kell tartani. A sorsoláson az iskola részéről részt vesz az igazgató, az alsó
tagozatos igazgatóhelyettes, egy pedagógus és egy iskolatitkár. A gyerekek
nevét tartalmazó cédulákat a pedagógus húzza ki az urnából. Az urna és a nevek
ellenőrzésére a részt vevő szülők mindegyike jogosult. A kisorsolt (felvehető)
és az elutasított gyerekek nevét az iskolatitkár által készített jegyzőkönyv
tartalmazza. A szülőket az igazgató három napon belül írásban értesíti a
sorsolás eredményéről. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű
tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is
felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.
Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló
a) szülője, testvére tartósan beteg vagy
fogyatékkal élő, vagy
b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy
c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének
munkahelye az iskola körzetében található, vagy
d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában
tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.
- Negyedik évfolyamtól az „a” osztály
tanulói német, a „b” osztály tanulói angol idegen nyelvet tanulnak.
·
Átvétel esetén felsőbb évfolyamon emelt szintű
csoportba való bekerülés módja: szintfelmérés alapján az adott tantárgyból.
·
A tanévtől eltérő tovább haladási engedély
kérelmezője lehet szülő és/vagy az iskola pedagógusai a törvényi előírásnak
megfelelően.
- A tanuló tovább haladásáról az éves teljesítménye és az őt tanító
pedagógusok javaslata alapján a nevelőtestület dönt.
· Az átjárhatóság érdekében:
az iskolába máshonnan felvett tanulók számára biztosítani kell a helyi tantervi
követelmények elsajátítását. Az egyéni foglalkozást a köznevelési törvény
biztosította órakereten belül valósítjuk meg szakemberi segítséggel.
· Az iskola helyi
tantervének biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség
esetén különbözeti vizsgával, vagy évfolyamismétléssel.
IV. Kötelességek
A tanulók
egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok
1.) A tanuló kötelessége, hogy:
· óvja saját és társai testi épségét, egészségét
· elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a
biztonságát védő ismereteket.
· betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az
osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését
szolgáló szabályokat.
· azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha
saját magát, társait, vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet,
illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet,
robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel.
· azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének –
amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha
megsérült.
· megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen
annak évenkénti gyakorlatában.
· rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz,
robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt
dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő
előírásokat.
2.)
A környezetért az iskola valamennyi dolgozója és
tanulója felelős. A tapasztalt rongálások ellen közösen kell fellépnünk. Az
esetleges károkozásért az okozó a felelős.
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében
1.)
Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az
iskola helyiségeinek használói felelősek:
· az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért
· az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért
· a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi
szabályok betartásáért
· az iskola szervezeti és működési szabályzatában,
valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
2.) Minden tanuló feladata, hogy az
iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is
figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet
hagyjon.
3.) Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
· osztályonként két hetes
· diákügyelet
· a pedagógusok által meghatározott felelősök
4.) A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket
az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:
· gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a
tanórákra (tiszta tábla, kréta, stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint)
· alsós tanítók a szünetben a termet kiszellőztetik, a
tanulókat (udvari szünet esetén) az udvarra kiküldik
· az óra kezdetén a pedagógus megérkezéséig felügyelnek
az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik
· az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a
hiányzó tanulókat
· ha az órát tartó nevelő a becsengetés után öt perccel
nem érkezik meg az osztályhoz, értesítik az igazgatóságot
· az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a
tanterem rendjét, tisztaságát, a tanítás végén felrakatják a székeket, jelentik
a kárt
5.) Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények
előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért
felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai
rendezvényekért felelős pedagógusokat és tanulóközösségeket az iskolai
munkaterv tartalmazza.
A tanulók mulasztásának igazolása
1.) A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási
órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.
2.) A szülő gyermekének félévenként három nap
hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója
adhat. A szülő köteles gyermeke hiányzásának első napján jelezni
távolmaradásának okát.
3.) A tanuló a szülő előzetes engedélykérése
nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben
a hiányzás első napján köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.
4.) A mulasztó tanuló iskolába jövetelének
első napján orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással köteles igazolni
mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek vagy a pótosztályfőnöknek
az érkezés napján kell bemutatni. Ellenkező esetben a tanórán nem vehet részt,
a szülő értesítésére sor kerül.
6.)
A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt
határidő alatt indokolatlanul nem igazolja távolmaradását.
A tanuló igazolatlan
mulasztásáról való értesítés folyamata:
az 1. igazolatlan
mulasztás esetén a szülő értesítése
a 2. igazolatlan
mulasztás esetén a Család- és gyermekjóléti szolgálat értesítése
a 10. igazolatlan
mulasztás esetén:
a) a szülő és a családi
pótlék jogosultjának értesítése (amennyiben az nem a szülő)
b) a Család- és
gyermekjóléti szolgálat értesítése
a 30. igazolatlan
mulasztás esetén:
a) az általános
szabálysértési hatóság értesítése (kivéve a gyermekvédelmi szakellátásban
nevelkedő tanuló esetén)
b) Család- és
gyermekjóléti szolgálat értesítése
az 50. igazolatlan
mulasztás esetén
a) Gyámhivatal
értesítése
b) Család- és
gyermekjóléti központ értesítése
c) családtámogatási
ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetésének kezdeményezése –
értesítés megküldése a gyámhatóságnak (gyámhivatalnak a Gyvt. alapján)
7.)
Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát
tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés
igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az e-naplóba bejegyzi. Több késés esetén
a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy
tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
8.) Kikérőt legkésőbb a kikért nap előtti
napon kell bemutatni.
A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok
1.) A napközis és a tanulószobai
foglalkozásról való hiányzást a szülőnek szintén igazolnia kell.
2.) A tanuló a napközis vagy a tanulószobai
foglalkozásról csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján távozhat
el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató
vagy az igazgató-helyettes engedélyt adhat.
V.
Iskolai munkarend
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok
1.)
A dohányzás, az alkohol, az energiaital, kóla és a drog
fogyasztása tilos!
2.)
Baleset-megelőzés miatt a testnevelés órákon kötelező,
technika és kémia órákon, illetve az ehhez hasonló tanórán kívüli
foglalkozásokon az ékszer levétele javasolt.
A tanulók közösségei
Az
iskola vezetősége iskolagyűlést hívhat össze a havi programnak megfelelően.
Felsős
iskolagyűlést két-heti rendszerességgel, vagy az aktualitásnak megfelelően
tartunk.
A tanulók, a szülők tájékoztatása és vélemény-nyilvánítása
1.) A tanulókat az iskola egészének
életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról
·
az igazgató
–
iskolagyűlésen két hetente
–
a diák-közgyűlésen tanévenként egy alkalommal
–
a hirdetőtáblákon, a honlapon, illetve a kihelyezett
képújságon keresztül folyamatosan tájékoztatja,
·
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon
folyamatosan tájékoztatják,
·
a diákönkormányzat vezetője havonta egy
alkalommal tájékoztatja.
2.)
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről,
egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (e-naplón)
keresztül írásban tájékoztatják.
3.)
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai
munkatervről, az aktuális feladatokról
·
az igazgató
–
a szülői szervezet választmányi ülésén legalább
félévenként egyszer
–
az e-kréta rendszeren az aktualitásnak megfelelően
–
a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül
folyamatosan tájékoztatja,
·
az osztályfőnökök
–
az osztályok szülői értekezletein, e-kréta felületen
tájékoztatják.
4.)
A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az
alábbi módon tájékoztatják:
·
szóban
–
a szülői értekezleteken,
–
rendkívüli szülői értekezleten
–
a nevelők fogadó óráin,
–
a nyílt tanítási napokon,
–
a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken
·
írásban az e-naplóban, a tájékoztató füzetben,
valamint a félévi és a tanév végi értékelést az e-naplóban.
5.)
A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak
időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza, melynek időpontja
változhat, melyről a szülők az e-naplón keresztül kapnak értesítést.
6.) A szülők a tanulók és a saját – a
jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított –
jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy
választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az adott
ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a
diákönkormányzathoz fordulhatnak.
7.) A szülők kérdéseiket, véleményüket,
javaslataikat szóban vagy írásban (e-kréta) egyénileg vagy választott
képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel.
Az iskola működési rendje
1)
Az iskola épülete a tanulók részére (tanórán kívüli
tevékenység kivételével) szorgalmi
időben
reggel 7:00 órától 18:00 óráig van
nyitva.
2)
Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az
iskola reggel 7:00 órától
a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja
biztosítani, legkésőbb 18:00 óráig.
3)
Az iskolába a tanulóknak legkésőbb 7:50 óráig kell
megérkezniük (kivétel, amennyiben nincs első órájuk).
4)
A tanóráról késő, a tanítást zavaró tanulóval szemben
eljárás kezdeményezhető.
5)
Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek
rendje a következő:
Csengetési rend
1.
7,30 – 7,45 – 7,55
2.
8,00 – 8,45 – 8,55
3.
9,00 – 9,45 – 9,55
4.
10,00 – 10,45 – 10,55
5.
11,00 – 11,45 – 11,55
6.
12,00 – 12,45 – 12,55
7.
13,00 – 13,40 – 13,55
(ebéd)
8.
14,00 – 14,40
9.
14,50 – 15,30
6)
Szünetben és rossz idő esetén, amikor a tanulók nem
mennek ki az udvarra, alsó és
felső
tagozatosok a tantermekben vagy a földszinti folyosón töltik el a szünetek
idejét.
7)
A reggeliző szünet az első szünet, melyet a 3 x-i
étkezésre befizetett tanulók az ebédlőben töltenek el, a többi felsős tanuló
abban a tanteremben, ahol a tanórája volt, a jelző csengetésig (digitális
kultúra órán levők az ebédlőben, a tornateremben lévő felsős osztályok a
tornaterem előterében).
8)
A tanulók a szünetekben az iskola kerítésén belül
tartózkodhatnak a nagy udvar részen, a tornaterem által határolt területig.
9)
A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a
szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató
vagy az igazgató-helyettes) írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli
esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy
az igazgató-helyettes adhat engedélyt.
10) Tanítási
napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 800 és
1600 óra között, tanulói ügyek intézése a tanulók részéről 1230
és 1400 óra között.
11) Az
iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend
szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a Tankerület igazgatója, tanítás
nélküli munkanap ügyeletét az igazgató határozza meg, és azt a szünet
megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
12) A
tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő
felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az igazgató adhat.
13) Az
iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos
ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól engedélyt
kaptak.
14) Az
iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat
ellenőrzi.
15) A
szülők az iskola bejárati ajtajáig kísérhetik gyermekeiket, a tanítás végén ott
várhatják őket.
16) Az
iskolai rendezvényeket, akik nem az iskola tanulói, nem látogathatják. Kivétel:
évnyitó, évzáró, ballagás, farsang, (felsős farsang esetén csak szülő és
testvér), egyéb nyílt programok. Járványhelyzet esetén külön protokoll szerint,
melyet az iskola honlapján lehet megtekinteni.
17) Az
iskolai tanórákon, illetve a tanórai foglalkozások alkalmával készített tárgyak
és munkák a tanulók tulajdona. Kiállítások, bemutatók alkalmára azt kölcsönadhatják.
A tanuló tulajdonjogát átruházhatja az iskolára.
A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok
1)
A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra
történő felvétel a szülő kérésére vagy pedagógus javaslatára történik.
2)
A köznevelési törvény előírásainak megfelelően a
tanulók kötelesek 1600 óráig az iskolában tartózkodni. Ez alól az
iskola igazgatója szülői kérésre mentesítheti a tanulót.
3)
A napközi otthonba tanévenként előre minden év
májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt
esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.
4)
A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet
jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is
lehetséges.
5)
Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok
létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi
kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
·
akiknek mindkét szülője dolgozik,
·
akik állami gondozottak,
·
akik nehéz szociális körülmények között élnek.
A
napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó
tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16:00 óráig
tartanak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16:00 óra és 18:00 óra között az
iskola felügyeletet biztosít.
A
tanítási és a délutáni napközis foglalkozásról csak előzetes, írásbeli szülői
kérelem alapján távozhat a tanuló az iskolából. (Rendkívüli eset kivételével)
A
tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével 16:00 óráig tart.
A szülői
értekezletek és a fogadóórák alatt a tanulók részére az iskola felügyeletet nem
tud biztosítani.
A tanulók jutalmazása
1.) Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
·
példamutató magatartást tanúsít
·
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el
·
vagy az osztály, illetve az iskola érdekében
közösségi munkát végez
·
vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli
tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy
előadásokon, bemutatókon vesz részt
·
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó
hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,
az
iskola jutalomban részesíti.
2.) Az iskolában – a tanév közben –
elismerésként a következő dicséretek adhatók:
·
szaktanári dicséret
·
napközis nevelői dicséret
·
osztályfőnöki dicséret
·
DÖK vezetői dicséret
·
munkaközösség-vezetői dicséret
·
igazgatói dicséret
·
nevelőtestületi dicséret.
3.) Az
egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és
közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
·
szaktárgyi teljesítményért
·
példamutató magatartásért
·
kiemelkedő szorgalomért
·
példamutató magatartásért és kiemelkedő
szorgalomért
dicséretben
részesíthetők. A dicséretet (oklevél) a pedagógusok a tanuló bizonyítványába
helyezik.
4.) A tanév során kitűnő tanulmányi eredményt
elért tanuló könyvjutalomban részesül, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola
közössége előtt vehet át.
5.) A négy éven keresztül kitűnő tanulmányi
eredményt elért tanuló tárgyjutalomban, a nyolc éven keresztül kitűnő
tanulmányi eredményt elért tanuló kitüntetésben részesül, melyet a tanévzáró
ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.
6.)
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön kerületi 1-3.
helyezést, országos versenyen 1-8. helyezést elért, illetve az iskolai
ünnepélyeken eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
7.) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes
munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos
dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
Büntetőjogi
és fegyelmi eljárás hatálya alá nem tartozó, pedagógus vagy a köznevelési
intézmény egyéb alkalmazottja ellen irányuló, a köznevelési intézménnyel
jogviszonyban álló tanuló részéről elkövetett közösségellenes vagy azzal
fenyegető cselekményeket meg kell előzni, amennyiben mégis megtörténik, azt ki
kell vizsgálni és az alkalmazandó intézkedéseket meg kell hozni. A
diákönkormányzat bevonásával az intézmény vezetőjének hatásköre.
Az igazgató
a cselekményről szóló tudomásszerzéstől számított öt napon belül vizsgálatot
kezdeményez a közösségellenes magatartást vagy az azzal történő fenyegetést
vélhetően megvalósító tanuló ellen, amelybe bevonja a tanuló szüleit. A
vizsgálat lefolytatására az igazgató három fős bizottságot hoz létre, amelyet
maga vezet. A vizsgálat alapján a bizottságnak meg kell ítélnie, hogy
cselekedetével a tanuló megvalósította-e a közösségellenes magatartást vagy az
azzal történő fenyegetést. A vizsgálatban a bizottságnak meg kell állapítania,
hogy az elkövetett cselekmény büntetőjogi vagy fegyelmi eljárás hatálya alá
tartozik-e vagy sem. Az elbíráláskor figyelembe kell venni, hogy a cselekmény
milyen mértékben veszélyezteti az iskolaközösség vagy osztályközösség
működését, az iskolai nevelő-oktató munka nyugodt folytatásának feltételeit,
milyen tanulói, pedagógusi, munkavállalói körre jelent fenyegetést, milyen
mértékben áll szemben a szokásos társadalmi, iskolai kommunikációs
eljárásokkal, valamint a helyi szokásrenddel.
1)
Azt a tanulót, aki
·
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem
teljesíti
·
vagy a tanulói házirend előírásait megszegi
·
vagy igazolatlanul mulaszt,
büntetésben lehet részesíteni.
2)
Az iskolai büntetések formái, fokozatai:
·
szóbeli figyelmeztetés
·
szaktanári figyelmeztetés vagy intés
·
napközis nevelői figyelmeztetés
·
osztályfőnöki figyelmeztetés
·
osztályfőnöki intés
·
osztályfőnöki megrovás
·
DÖK előtti figyelmeztetés
·
igazgatói figyelmeztetés
·
igazgatói intés
·
igazgatói megrovás
·
fegyelmi eljárás.
3)
Az egyes fokozatok között 2 szaktanári beírást követően
mindig az eggyel magasabb fokozat következik.
4)
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve
érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
5)
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési
fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az
osztályfőnöki intés büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek
minősülnek az alábbi esetek:
·
az agresszió, a másik tanuló megverése,
bántalmazása, fenyegetése
·
az egészségre ártalmas szerek (dohány,
szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása
·
a szándékos károkozás
·
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi
méltóságának megsértése
·
ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető
törvénykönyv szerint bűncselekménynek minősülnek.
6)
Az iskolában a tanórák védelmének érdekében Arizona
program működik.
7)
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval
szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható.
A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület
dönt.
8)
A fegyelmi eljárást (egyetértés esetén a fegyelmi
vétséget elkövető gondviselője és a sértett között) megelőzheti „békéltető
tárgyalás”: az iskola igazgatója kezdeményezésére írásban értesíti a szülőket
(gondviselőt) a „békéltető tárgyalás” időpontjáról, melyen jelen van a tanuló,
a szülője (gondviselő), az osztályfőnök és az igazgató. Az ügy megtárgyalását
követően próbaidő kiszabására kerül sor.
9)
Amennyiben továbbra is fennáll a fegyelmi vétség,
illetve új vétséget követ el a tanuló, a fegyelmi eljárást meg kell kezdeni.
10)
A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő
tudomására kell hozni.
11) A
tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb
jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A
kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembevételével az iskola
igazgatója határozza meg.
VI.
Az elektronikus napló használata
Az iskola
elektronikus naplót (e-napló) használ a szülőkkel, gondviselőkkel való
kapcsolattartásra, mely az alábbi módon érhető el:
https://klik035168001.e-kreta.hu
oldal, felhasználónév: a gyerek OM száma, jelszó a gyerek születési ideje
éé-hh-nn formában. Gondviselői belépést a felületen kell generálni.
VII. Vizsgarend
Osztályozó vizsgák rendje
1.)
Osztályozó vizsgát tehet a tanuló a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához, ha
–
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele
alól
–
igazolt és igazolatlan mulasztásai száma meghaladja a
250 tanórát
–
szülő kérésére magántanulói (egyéni tanrend) státuszban
van (külföldi tartózkodás, egyéb ok)
–
Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján magántanuló
(egyéni tanrend)
2.)
Szülő a Fővárosi Kormányhivatal felé független
vizsgabizottság előtti osztályozó vizsga iránti kérelmet nyújthat be,
amennyiben a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsga letételét.
3.)
Egyéni tanrendes tanuló esetén az osztályozó vizsga
időpontjai: a félévzáró osztályozó értekezlet előtti héten, illetve tanév végén
az osztályozó értekezlet előtti héten, de legkésőbb az osztályozó értekezlet
előtti napon.
4.)
Az a tanuló, aki a tanév során eléri a 250 óra
mulasztást, és igazolatlan mulasztásai száma nem éri el a 20 órát, osztályozó
vizsgát tehet az augusztusi kijelölt osztályozó vizsga napján, melynek
időpontja az iskola bejárati kapuján és az iskola honlapján olvasható.
Ellenkező esetben a nevelőtestület dönt a tanév ismétléséről.
5.)
Az osztályozó vizsga tantárgyai:
1-3. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, matematika,
környezetismeret
4. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (angol vagy német), matematika,
környezetismeret
5. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol vagy
német), természetismeret
6. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (angol vagy német), matematika,
történelem, természetismeret
7. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (angol vagy német), matematika, történelem,
biológia, fizika, kémia, földrajz.
8. évfolyam:
magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (angol vagy német), matematika, történelem,
biológia, fizika, kémia, földrajz.
A tantárgyi minimum követelményeket
a helyi tanterv szaktárgyanként tartalmazza.
VIII. A tankönyvellátás szabályai
A tanulóknak
alanyi jogon ingyenes tankönyvet biztosít az iskola. A tanév közben érkező
tanulót is megilleti az ingyenes tankönyvellátás, melyet a könyvtári készletből
– amennyiben nem áll rendelkezésre példányszám, pótrendelés keretében –
biztosítunk.
Megbízott
tankönyvfelelős végzi a rendelési munkálatokat.
IX. Helyiség- és területhasználat
1.)
A testnevelési órákra, edzésekre (a
sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
·
a tanuló a tornateremben és az udvari
sportpályákon csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat
·
a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai
(iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, fehér zokni, zöld
torna vagy biciklis nadrág, fehér póló vagy trikó) kell viselniük.
·
a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek
karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert.
2.)
A szaktantermek (technika, informatika, okos terem, előadó,
rajz, ének, földrajz, történelem) teremhasználati rendje a termekben kerül
kifüggesztésre, melyeknek betartása mindenkire nézve kötelező érvényű.
X.
DÖK, diákközösségek jogai és gyakorlása
Az iskolai diákönkormányzat
1.)
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek
képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére
az iskolában diákönkormányzat működik.
2.)
Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az
osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetősége
irányítja.
3.)
A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója
által megbízott nevelő segíti.
4.)
Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai
diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető
javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a
diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat
vezetőségének véleményét.
5.)
A diákönkormányzatot segítő tanár köteles a diákok
által felvetett kérdéseket, észrevételeket továbbítani az iskolavezetőségi
ülésre, illetve a megfelelő vezetőnek.
Az iskolai diákközgyűlés
1.)
Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai
diákközgyűlést lehet összehívni.
2.)
A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában
az iskola igazgatója a felelős.
3.)
Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van
részt venni.
4.)
A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő,
valamint a diákönkormányzat gyermek vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta
eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az
iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és
érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának
tapasztalatairól.
XI. Diákproblémák
Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába
1.)
A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges
eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha
azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát
tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem
szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskola titkárságán.
2.)
Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes
órát, okos órát, tablet-et stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az
iskolába csak saját felelősségre hozhatnak be. Az iskola a megrongálódott,
elveszett tárgyakért felelősséget nem vállal. Ezek a tárgyak (mobiltelefon, okos
óra, stb.) az iskola területén nem használhatók az iskolába érkezés és távozás
közötti időben. A tanulók kötelesek az első tanórájuk előtt, legkésőbb az óra
kezdetekor beadni az osztály dobozába, és csak a tanítás végén veheti át. Az
iskolában a mobiltelefon használata tilos! Használata esetén a titkári irodában
elhelyezett páncélszekrénybe kerül, ahonnan kizárólag a szülő veheti át.
3.)
Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés
nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő
alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot
leadni alsós tanuló esetén a tanítónak, felsős tanuló esetén a titkári irodába
megőrzésre a tanítás végéig. Az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába
hozott dolgot az iskola csak a szülőnek adja át.
4.)
A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli
engedélyével, saját felelősségre járhatnak. Az engedélyt az iskola igazgatójának
be kell mutatni. A kerékpárt az iskola előtt elhelyezett kerékpár tárolóban
kell tartani. Külön engedélyt az iskola igazgatója kiadhat.
A pedagógusok által a foglalkozásokra bevihető dolgok
A
pedagógiai tevékenységhez alkalmazható minimális (kötelező) eszközök listáját
az iskola Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az iskolába egyéb, az
oktatást segítő eszközök, segédeszközök, felszerelések csak a szabványoknak
megfelelőek lehetnek. Figyelembe kell venni a Működési szabályzatban előírt
óvó-védő előírásokat. Esetleges megrongálódásért a pedagógusok a felelősök.
XII. A házirenddel kapcsolatos szabályok
A házirend hatálya
1.)
A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó
tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más
alkalmazottainak.
2.)
A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán
kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra
vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és
amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
3.)
A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli
rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
A házirend nyilvánossága
1.)
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden
érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell
ismernie.
2.)
A házirend egy-egy példánya megtekinthető
·
az iskola irattárában
·
az iskola könyvtárában
·
az iskola nevelői szobájában
·
az iskola igazgatójánál
·
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél
·
az iskola honlapján.
3.)
A házirend elolvasásáról és annak tudomásul vételéről a
szülőnek (2-8. évfolyamon a tanulónak is) a tanév első szülői értekezletén nyilatkoznia
és aláírásával igazolnia kell; távolmaradása esetén szeptember 15-ig.
4.)
Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend
előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
·
a tanulókat osztályfőnöki órán
·
a szülőket szülői értekezleten.
5.)
A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre
vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell
beszélniük:
·
a tanulókkal osztályfőnöki órán
·
a szülőkkel szülői értekezleten.
6.)
A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az
iskola igazgatójától, igazgató-helyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől,
fogadóórán vagy előre egyeztetett időpontban.
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
1.)
A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők
javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
2.)
A házirend tervezetét megvitatják a 1 – 8. évfolyamos
osztályok és véleményüket küldöttjeik útján eljuttatják az iskolai
diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket
összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.
3.)
A házirend tervezetét megvitatják a nevelők
munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójának.
4.)
A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az
iskolai szülői közösség, valamint a Diákönkormányzat véleményét.
5.)
A házirendet a nevelőtestület fogadja el
nevelőtestületi értekezleten.
6.)
Az érvényben lévő házirend módosítását – bármely
nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az
iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy
a szülői közösség iskolai vezetősége.
7.)
A házirend módosítását az 1 – 6.) pontban leírt módon
kell végrehajtani.
